Fogkefe

Ma már egész jól vagyok.
Reggelire pulyka párizsit adott a mami. Fincsi.

Kaptam egy fogkefét.

Tök jó. Bár már félig elfogyott.

Újabb megpróbáltatás

Tegnap autóba ültettek. A csomagtartóba (hmmm). Sokáig mentünk. Muris volt nézni a sok autót erről a helyről. Mentünk vagy egy 40 percet.

Amikor megálltunk, kiszálltam, bementünk egy állatrendelőbe. Mindenféle szaggal volt tele: kaja, macska, ember meg sok más.

Egy ember mindjárt meg is simogatott. Jó szagú volt. Így aztán összebarátkoztunk!

Vártunk vagy egy órát. Volt jövés menés, de eluntam lefeküdtem vártam és vártam.

Aztán jött egy embernő, felálltam, megsimizett, felraktak egy mérlegre (17,5 kg), majd egy másik helységben egy asztalra. Simi. Szív hallgatás. Szúri. Aztán vissza az előbbi szobába.

Álmos lettem. Minden kezdett távolodni.

Talán a gazdik is elmentek?

......

De itt vannak, de én hol vagyok?

Ketrecben?

Na mindegy, nekem már mindegy.

Ruha van rajtam! Jézus Mária! Mi történt? Be vagyok rúgva?

Egy csomó kutya és macska szag. Emberek, nyüzsgés.

Aztán ki az ajtón. Friss levegő. Be az autóba.

Megint utazás.

És megint otthon. Kiugrok a csomagtartóból. A "mami" rosszul van. Sebaj.

Gyerünk a szobámba.

Lefekszem. Egy kicsit hosszú volt a nap. Alszom egy nagyot!

Pá.